Az álom előtt

A neon zümmögve pislákol,
A fénymérő még kitér.
Gondolataimmal cikázok,
Mikor mindenki aludni tér.

A szél rázza a fákat,
Felveri az út porát.
Felkapja az elhalt ágat,
És az ember gondolatát.

A lélek elhagyja a házát,
Újra járja a végtelen utat.
Valaki lekapcsolja a lámpát.
A fénymérő nullát mutat.

Szabó Márton

Pannonhalma, 2014, V. 14.